„ALTERNATÍV ENERGIÁKRÓL”:
A megújuló energiaforrásnak nevezzük azon természeti jelenségeket, melyekből az energia úgy nyerhető ki, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik.
Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát ( hő-, mozgási-, villamos energia ) tudunk kinyerni.
A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk.
Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák ( megújuló energiák ) : a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy a jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása óriási, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén.
A gyors növekedés idején mind a nyersanyagokkal, mind az energiahordozókkal rendkívül pazarló módon gazdálkodtak, akkoriban úgy tűnt, hogy a tudományos felfedezések és a műszaki találmányok minden létező és felmerülő problémára kínálnak megoldást.
Napjainkban a befektetések egyre jobban a megújuló energiákat alkalmazó vállalkozások felé orientálódnak. Egyetlen módon menthetjük meg környezetünket és válhatunk függetlenné a fosszilis energia hordozóktól, ha rendületlenül kutatjuk - keressük az alternatív energia forrásokat.
Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni felhasználhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek.
A jogszabály alkotóknak és hatóságoknak minden eszközzel támogatni kell a technológiák bevezetését és elterjedését.
Az alternatív energiák népszerűsítésének, kerékkötője maga az energia lobbi, a többnyire külföldi kézben lévő energia szektor, akiknek elsődleges célja saját profitjuk folyamatos növelése, nem pedig hazánk környezetének védelme és energiaszektorunk korszerűsítése.
Honlapunk további oldalain hasznos információkat találhat az alternatív energiák hétköznapi felhasználásával kapcsolatban.
Napenergia
Napunk a a földi élet elsődleges energiaforrása.
Földünk másodpercenként 50 milliárd kWh energiát kap a Naptól. Ez a hatalmas fúziós erőmű, már évmilliárdok óta üzemel. A Napban hidrogén alakul át héliummá, roppant gravitációs nyomás mellett extrém magas hőmérsékleten. A nap felületének hőmérséklete 6000 Kelvin.
A Nap hatalmas tömegében, amely a naprendszer több mint 99%-a az évmilliárdos működés ellenére még mindig több mint 70 % hidrogén üzemanyag van, ami szinte kimeríthetetlen energiaforrásként értelmezhető.
A megújuló napenergia a fosszilis forrásokkal szemben hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére, hiszen folytonosan, vagy bizonyos gyakorisággal fordul elő a természetben. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. A napenergia az egyik legfontosabb alternatív energia forrás.
Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.
Építészek is egyre gyakrabban használják a foto villamos rendszert. Például a napelemek kiválthatják a hagyományos tetőszerkezeti elemek (pl. cserepek) használatát. Rugalmas vékony filmlemezek illeszthetők az elektromos tetőszerkezetre, miközben a félig áttetsző modulok érdekes keverékét adják a fénynek és az árnyéknak. A foto villamos cellák forró nyári napokon a légkondicionáló miatti megnövekedett energiaigény kielégítését is segítik.
A naperőmű a megújuló energiaforrások egyik fajtája. 2003-ban több mint 700 megawatt óra energiát állítottak elő világszerte napenergiából. A hagyományos erőművekkel ellentétben nem termel szén-dioxidot, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. Tim Flannery ausztrál kutató szerint az emberiség azon válaszút előtt áll, hogy a nukleáris energiát akarja használni vagy nap- és szélerőműveket készít.
Napkollektor
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, mely napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát.
A hőcserélő közeg jellemzően folyadék, ám levegő is használható. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a meleg víz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és akár medencék vízutánpótlásához, de olyan megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken keresztül vezetik el épületek világításához.
Gyakran keverik össze a napkollektort és a napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem ugyanaz! Míg a napkollektor meleg vizet szolgáltat, a napelemet elektromos áram termelésére használják.
Az első és nagyon könnyen megvalósítható alkalmazási mód a használati meleg víz előállítása. Ez az úgynevezett egy kollektor - egy tartály hidraulikus séma szerinti működés, azaz egy kollektor, vagy kollektor-mező és egy tartály, vagy egy funkciójú tartály együttes szerepel az összeállításban. A második alkalmazási mód a medence fűtés. Ez a megvalósítás is hasonlít az előző előállítási módhoz, a tartály szerepét maga a medence veszi át. A harmadik a fűtés kiegészítés.
Nem véletlen a szóhasználat, hiszen tudjuk, hogy a Nap hazánk ban a téli hónapokban rövid ideig szolgáltat energiát, azonban az átmeneti hónapokban még, ill. már elég nagy energiát szolgáltat, így fűtésről nem, de fűtés kiegészítésről igenis beszélhetünk! Egy jól méretezett rendszer akár 40% megtakarítást is eredményezhet az éves energiaszükségletből. Akkor terjednének el tömegesen a napkollektorok, ha maximum 10 éven belül megtérülnének.
Szélenergia
A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban.
A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem. Nagy előnye, hogy nem környezetszennyező és alkalmas hálózatba integrálható elektromos áram termelésére.
A szélturbinák közös jellemzője a magas műszaki színvonal, a rendkívül megbízható működés és a csekély karbantartási igény. A jelenlegi gyors növekedés ellenére a szélenergia jövője koránt sem garantált. Bár már 50 országban van szélerőmű, a fejlesztések leginkább csak néhány országnak köszönhetőek (Németország, Spanyolország és Dánia). A többi országnak még nagyon sokat kell tennie szélenergiai iparuk fejlesztésében annak érdekében, hogy a globális célokat elérhessük.
Magyarországon sok igény merül fel a szélerőművek létesítésére, azok létrehozása esetén alapfeltétel kell, hogy ezt a tiszta energiatermelő eszközt úgy telepítsük, hogy sem a lakók, sem a civil szervezetek, sem az államigazgatási szervek ne találhassanak benne ellenezni valót, hisz ennek megkedveltetése lehet inkább a cél.
Az energiatermelés korszerűsítése olyan megoldást igényel, amely hosszú távon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megőrzi a természeti és táji értékeket és területeket. A szélenergia az egyik legfontosabb alternatív energia forrás.
A szélenergia ipar napjaink legdinamikusabban fejlődő megújuló energiát alkalmazó technológiája. Az elv viszonylag egyszerű, a mozgó légtömegekből forgási energiát nyerni, majd generátorokkal ebből villamos energiát termelni. A szélturbinák mérete és kapacitása látványosan növekszik, Európa nyugati tengerpartjain és a part közeli vizekből elképesztő sebességgel bukkannak fel a szélparkok, de Budapestről elég csak Bécsbe autózni, a határt elhagyva rögtön szemünk elé tárulnak a jókora fehér tornyok.
Vízenergia
A víz energiáját az emberiség már a történelmi időkben is használta.
A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiává) alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A vízenergia az egyik legfontosabb alternatív energia forrás.
A régi kultúrákban, Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában leginkább a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A római időkben jelentek meg a vízimalmok; az úszó hajókra felépített úszómalmok, amik gabonát őröltek, csak úgy mint part menti társaik. Felhasználták a vízkerekek forgási energiáját a kovácsműhelyekben kalapálásra és fújtatásra, a fűrészmalmokban a faanyag darabolására.
A műszaki kihasználtság lehetősége tehát szoros kapcsolatban van a természetföldrajzi környezettel. A folyókon általában szakaszjellegeket szoktunk megkülönböztetni, ahol az esésnek megfelelően a felső, középső vagy alsó szakasz jelleg dönti el a vízierő nagyságát. Ahol nagy esésmagasságok vannak, azok a helyek kiválóan alkalmasak vízerőmű építésére: pl. Skandináv félszigeten vagy az Alpokban. Az energia hatékonyságot lehet növelni a felszíni adottságoknak megfelelően, ha például egy könnyen lezárható völgyben, vagy völgykatlanban, kanyonban völgyzárógátak segítségével megnöveljük a szintkülönbséget, és ugyanakkor egyenletessé tudjuk tenni a vízhozamot.
A vízenergia nagysága mindig szorosan összefügg a folyóvizek vízjárásával is. A vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon hihetetlenül alacsony a folyók esése - nagy alföldi térségbe futnak ki a hegyvidéki területekről - és világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. Ilyen viszonyok mellett - gazdaságossági szempontból - az energetikai kihasználásra nem sok remény van, ezért pl. a tervezett erőműveket, amelyeket még évtizedekkel ezelőtt tulajdonképpen az I. világháború után már megterveztek, nem nagyon tudták kivitelezni.
Geotermikus energia
A geotermikus energia a Föld kőzetlemezeinek természetes mozgásából származó energia.
A geotermikus - kifejezés görög eredetű, jelentése: földi hő. A geotermikus energia a napenergiához hasonlóan korlátlan, el nem fogyó, de azzal ellentétben nem szakaszosan érkező, hanem folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi.
A legáltalánosabban alkalmazott rendszerekben a termálkútból feltörő vizet gáz talanítják, ülepítik és sótartalmát részben eltávolítják, majd a felhasználás helyére szivattyúzzák, a le hullott vizet pedig valamilyen vízáramba, víz gyűjtőbe elvezetik.
Ezek a rendszerek egyszerűek, megbízhatóan működnek, kis beruházási költséggel létesíthetők és olcsón üzemeltethetők, problémájuk azonban, hogy - ha nincs vízutánpótlásuk - a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak.
A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé irányuló hő áram átlagos értéke 90-100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak.
A hőszivattyú igen alkalmas szerkezet házaink, lakásaink fűtésére, ráadásul egyre jobban megéri üzemeltetni ezeket. A hőszivattyú alapvetően úgy működik, mint egy hűtőszekrény, csak ellenkező hasznosítással. A hűtőszekrény elvonja a hőt az élelmiszerektől. Ezt aztán a készülék hátoldalán lévő bordákon keresztül leadja a helyiségnek. A geotermikus energia az egyik legfontosabb alternatív energia forrás.
Biomassza
A biomassza biológiai eredetű szerves anyag tömeg.
Nagy lehetőség van a biomassza energetikai célú felhasználásának növelésében. Biomassza 5 nemzetgazdasági szférából származhat: növénytermesztésben és erdészetben képződő melléktermékekből, állattenyésztésből, élelmiszeriparból (növényolaj-iparból), és a kommunális és ipari hulladékokból.
A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO2 tartalmának növekedését (üvegház-hatás, globális felmelegedés).
A megújuló energiaforrások és ezen belül a biomassza fokozott alkalmazására nemcsak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Nemzetközi kötelezettségeink két területen jelennek meg: egyrészről a környezetvédelem területén, másrészt az energetika területén. Magyarországon adott a jó föld, a jó környezet a biomassza termeléshez.
A vidékfejlesztésen is nagyot lendíthet, ugyanis az energianövények termelésével a földek jelenleginél nagyobb része gondozott, kultúrállapotban tartható. A megtermelt biomassza feldolgozására alkalmas gépeket, eszközöket gyártó ipar is kialakul. Magyarország előnye abból is származhat, hogy évek óta egyfajta faültetési program zajlik (erdő, gyümölcsös). Felkészültek vagyunk például az energiaerdő telepítésére is.
Gépjármű-üzemanyagként hasznosítható biomassza:
•Benzin esetében, magas cukortartalmú (cukorrépa, cukornád), magas keményítőtartalmú (kukorica, burgonya, búza) vagy magas cellulóztartalmú (szalma, fa, nád, energiafű) növények, melyekből etanol gyártható.
•Diesel esetében (ld. biodízel): olajtartalmú növények, melyből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a diesel olajhoz hasonló anyag nyerhető (például repce, olíva, napraforgó stb.)
Hőszivattyú
A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani.
A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A geotermikus hőszivattyú a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérséklet-különbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.) A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.
A hőforrásból elvont hőt a berendezés általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyúval történő felhasználásra, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő (moleva rendszer).
Bivalens rendszer: a hőszivattyú mellé kiegészítő fűtés kell, ami lehet bármilyen kazán, vagy napkollektoros rendszer is. Hűtésnél - nem kell mást tennünk, mint, - egy viszonylag egyszerű kiegészítő szerelvény segítségével - megfordítjuk a fenti körfolyamatot! Az összesűrített, ezért forró gázt a természettel lehűtettjük, és a kiterjedt ezért hideg közeget otthonunk hűtésére használjuk - ilyen a hőszivattyú!
Most pedig engedjen meg egy-két gondolatot miért is érdemes váltani!!
A klímaváltozásról
A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is. Egy adott klímaváltozás végbemehet akár néhány évtized alatt, de kiterjedhet évmilliókra is. Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok következményeként, a bolygót érő külső hatások eredményeképpen, vagy akár emberi tevékenység folytán.
A klímaváltozás mindenkit érintő, szerteágazó és súlyos kérdés. Az vitathatatlan, hogy folyik egy globális felmelegedés. Ennek várható mértékéről, okairól és főleg következményeiről viszont a vélemények legszélesebb skálájával találkozhatunk, melyben a szakembernek sem könnyű eligazodni. Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása a levegő gázkoncentrációjának folyamatos növekedése, ami a fosszilis tüzelőanyagok - földgáz, kőolaj, szén) - használatából, vagy a vegetáció elégetéséből - erdőégetés, fatüzelés - ered. A mind több gáz okozza földünk hő visszatartó képességének növekedését, ami hosszabb távon globális klímaváltozáshoz vezethet. Az éghajlatváltozás hatásai már Európában is megfigyelhetőek. A folyók vízhozama növekszik Észak- és Nyugat-Európában. Délen összességében jelentős vízveszteség várható, ám a téli áradások kockázatai e területeken sem csökkennek. A változások várhatóan Dél-Európát jobban fogják sújtani, mint Észak-Európát. Mivel Magyarország, a változásokat tekintve a határrégióban helyezkedik el, hazánk területén nagyobb bizonytalansággal lehet a változásokat előre jelezni. Feltehetőleg a vízhez jutás és a vízmegosztás kritikus kérdés lesz a jövőben, különösen, ha a mennyiségi szélsőségekkel (árvíz, aszály) összefüggő vízminőségi veszélyeket is figyelembe vesszük.
A fenti jelenségek, illetve tendenciák közül több már hazánkban is kimutatható. Ilyenek az árvíz és aszálykockázat növekedése, az új kórokozók megjelenése, a hőhullámok gyakoribbá válása, de a fafajok elterjedésének változására is utalnak jelek. A csapadékhullás a csökkenő évi összmennyiség mellett intenzívebbé vált a Kárpát-medencében. A fűtési energiaigény nagyfokú csökkenésével számolnak a szakértők, de negatív energetikai hatásokra is számítani kell. Így a vízenergia potenciáljának a csökkenésére, a nyári hűtési energiaigény növekedése, ami akár meghaladhatja a téli fűtési energiaigény csökkenését is. A közlekedésben is várhatóak változások. Az éghajlat által érintett területek közül komolyabb változások várhatóak a turizmusban. Ez több országban, így hazánkban is jelentős bevételi forrás lehet, melynek fejlesztése függ a jövőbeli kereslettől, ez utóbbi pedig például az időjárási körülményektől. A nyári idény tekintetében Európa déli területei valószínűleg vesztesek, az északiak talán nyertesek lesznek. Kellő alkalmazkodási technikákkal ugyanakkor a nyári, túl meleggé és szárazzá váló turistaszezont esetleg el lehet tolni a mostani ősz, illetve tavasz irányában. Különösen érzékenyek a felmelegedés miatt a sísportra épülő központok: 2 °C-os globális melegedés a csapadékviszonyok változása nélkül mintegy 50 nappal rövidíti meg a hótakarós periódust.
A korszerű fűtési rendszerek
A fűtéstechnikai trend igen szorosan kapcsolódik a környezet- és energiapolitikához. Mindenütt a legfontosabb cél a szennyezőanyag-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentése. Magyarországon a korábban élénkülő piac az utóbbi években a gazdasági változások következtében megtorpant. A szakegyesületek adatai szerint a háztartások kb. 50%-a van bekötve a gázhálózatba és 40%-a már gázzal is fűt.
Az ideális fűtés ismertetőjegyei az alábbiakban vázolhatók: Olyan fűtés, amelynél a hő sugárzással adódik át. A nagy hőtároló felületek, mint például a falak, a padlók, a cserépkályha felszíne, stb. felmelegedve lassan és egyenletesen adják át a hőt a helyiség levegőjének. Ez áll legközelebb az ember természetes hőigényéhez és kellemes közérzetéhez. Olyan fűtés, amelynél lehető legkevesebb a konvekciós - levegőáramlással járó hatás. Az állandó hideg-meleg levegő cirkuláció ugyanis a helyiségben sok port kever fel és azt lebegtetve meg is tartja. A levegő túlzottan fel is melegedhet és szárazzá válhat. A túlzott levegőáramlás elkerülésével a levegő kellemetlen elektrosztatikus feltöltődése is alacsony szinten tartható. Olyan fűtés, amelynél mind a helyiség levegője, mind annak határoló falai közel azonos hőmérsékletűre melegednek fel. (A hőmérséklet-különbség ne legyen több, mint 30 °C.) Olyan fűtés, amely - a helyiségben - a hőt alulról fölfelé lehetőleg közel azonosan osztja el. Olyan fűtés, amelynél a fűtőtest felületi hőmérséklete viszonylag kicsi (fémfelületek esetében maximum 50 °C). A túl meleg fém fűtőfelületeken vagy az elektromos fűtések izzó fűtőspirálján megperzselődnek a levegőben lebegő porrészecskék, amelyeknek következménye a rossz levegő és a kellemetlen szag. Olyan fűtés, amely környezetkímélő, a korszerű technikai színvonalat képviseli és kielégíti a vonatkozó előírásokat. Olyan fűtés, amely takarékos, optimálisan magas hatásfokkal üzemel. A megfelelő belső levegőhőmérséklet: 18-20 °C között van. A helyiség hőmérsékletének 1%-kal történő csökkentése 5% fűtőenergia-megtakarítást jelenthet. 20 °C helyiség-hőmérsékletnél az energiafelhasználás egyötöd résszel kisebb, mint 24 °C-nál. A nem megfelelően tömített nyílászáró szerkezeteken át légáramlás indul. A falak lehűlése miatt a helyiség hőmérsékletét meg kell emelni, amely megnöveli a fűtési energiaszükségletet és ezzel a költségeket. A frisslevegő-szükséglet pótlása is fontos, főleg amennyiben több ember tartózkodik a helyiségben. A száraz levegő növeli a fűtési költségeket is. Egy vízpárologtató megtöltése és a fűtőtestre helyezése beállítja a levegő légnedvesség-tartalmát.
A falfűtés az egyik legkorszerűbb fűtési forma, lényege, hogy a szabad falfelületre, a vakolat alá kis átmérőjű, műanyag csövet szerelnek, majd ebben a csőben fűtésnél meleg vizet, hűtésnél hideg vizet áramoltatnak. Ettől a meleg víztől a falfelület átmelegszik vagy lehűl, és fűti illetve hűti a helyiséget. Elsősorban a helyiség külső falainak belső felületét érdemes csővezetékkel ellátni, és csak másodsorban a belső falakét, a külső tértől elhatároló felületek hideg (illetve nyáron hő-) sugárzásának megszüntetésére. Falfűtéssel nagy felületek kerülnek felfűtésre alacsony hőfokon, így a hatásfok és a komfortérzet nő, illetve a fűtési költség csökken. A lakótér alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzetileg frissebbnek érzi magát és nő az agy teljesítőképessége. Orvosi szempontból figyelemre méltó, hogy falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken a légventilláció hiánya miatt. A falfűtés önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségekben rendszerint padlófűtéssel szokták kombinálni, a lakályosság növeléséhez, ez azonban nem feltétlenül szükséges, csupán, mint lehetőség kínálkozik. Ez esetben padlótemperálásról beszélünk, mivel a megnövelt fűtőfelület minden esetben alacsonyabb fűtővíz illetve padlóhőmérsékletet eredményez, kiküszöbölve az önálló padlófűtés egészségkárosító hatásait. Ugyanez érvényes a mennyezetfűtésnél is, mert így a fűtési rendszerek kombinált alkalmazása tovább javítja a komfortérzetet.
Spóroljunk a fűtéssel
A kőolaj és gáztartalékok végesek, ezért érdeke mindenkinek, hogy a korlátozási sorrend végén szereplő fogyasztók mértékletesen fogyasszanak, azaz a lakosság és az egyéb kisfogyasztók is takarékosan használják ezt a szűkös erőforrást.
1.Csökkentsük hőmérsékletet! A lakásban és a munkahelyeken is elég 20-21 fok, a túlfűtés helyett inkább öltözzünk melegebben! Ha 2°C fokkal lejjebb tekerjük a termosztátokat, azzal 10% energiát takaríthatunk meg.
2.Ne fűtsünk, ha nincs rá szükség! Ha nem tartózkodunk otthon, tekerjük lejjebb a fűtést, és éjszakára is érjük be alacsonyabb, 16-17°C-os hőmérséklettel! Ne fűtsük a nem használt helyiségeket!
3.Használjuk ki a napot! Tegyük szabaddá az ablakokat, engedjük, hogy a napfény melegítse a lakást!
4.Este eresszük le a redőnyt! Sötétedéskor, a redőnyök leeresztésével és a függönyök behúzásával kevesebb meleg szökik el!
5.Szellőztessünk okosan! Többször, de rövid ideig szellőztessünk, ezzel is csökkenthetjük a fűtésre fordított energiát! Ha folyamatosan résnyire hagyjuk nyitva az ablakot, akkor az utcát melegítjük a lakás helyett!
6.Párásítsunk! Ha elég párás a levegő, az alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érezzük, így néhány fokkal hűvösebbel is beérjük.
7.Hagyjuk szabadon a fűtőtestet! A radiátort elzáró bútorok elnyelik a meleg nagy részét. Ügyeljünk rá, hogy a függöny ne lógjon a radiátorra!
8.Szereljünk fel hő tükörfóliát! Gyorsan, könnyen kivitelezhető megoldás a fűtési energia csökkentésére a radiátor mögé szerelt hő tükörfólia, amivel akár 5-6 százalékot is spórolhatunk.
9.Spóroljunk a meleg vízzel is, fürdés helyett zuhanyozzunk, így harmadannyi vizet és energiát használunk, mintha kádban fürödnénk.
10.Az energiatudatos életforma a hétköznapokban is nagyon hasznos és pénztárcakímélő.
Lakások értéknövelése alternatív energiák alkalmazásával
2004 május óta hazánk is tagja az Európai Uniónak és mint tagállamnak kötelezően be kell tartani az ott hozott törvényeket. A rendelet az épületek energiafelhasználásának követelményrendszerével foglalkozik. Lényege, hogy az épületekről energetikai tanulmányt kell készíteni. Az épületek építésekor, eladásakor vagy bérbe adásakor a lakás értékbecslésekor jelentős szerepet játszik a lakás energiafogyasztásának tanúsítványa. Éppen ezért az alternatív energiák alkalmazása az épület értékét jelentősen növeli. Új lakás építésekor, használt lakás felújításakor feltétlenül érdemes mérlegelni napkollektor, hőszivattyú, biomassza tüzelés alkalmazását.
A Nap sugárzását napkollektorokkal hasznosíthatjuk, amely a sugárzó energiát hővé alakítja. Ezt a hőenergiát leggyakrabban használati meleg víz fűtésére használjuk fel, de alkalmas lakóházak fűtés rásegítésére, medencék vízének felmelegítésére is. Egy családi ház használati meleg víz készítéséhez 2 db kollektort szükséges felszerelni 4-5 m2 felülettel. A tároló bojlerban van beépítve a fűtőcső, amely a bojlerban lévő használati meleg vizet felmelegíti. A rendszer automatikusan működik, a keringtető szivattyú akkor működik, és hasznosítja a Nap energiát, ha a kollektorban lévő közeghőmérséklet magasabb, mint a bojlerban lévő víz hőmérséklete. Egy ilyen rendszer beruházási költsége 450-800 e Ft közé tehető. A napkollektoros rendszer az éves viszonylatban képes a szükséglet 60-65%-át előállítani, ami a költségmegtakarítást is jelenti. Jelenlegi energiaárakkal 20-80 e Ft (földgáz, házt.vill.) éves megtakarítással lehet számolni. A napkollektoros rendszer, karbantartást szinte nem igényel, tartós és hosszú élettartalmú (20-30 év).
A családi házaknál a másik elterjedt alkalmazási rendszer a hőszivattyú. A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a Föld, a Levegő, és a Víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A geotermikus hőszivattyú például a Föld (talaj, talajvíz) és a ház belső terei között szállít hőt. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A hőszivattyú előnye, hogy egy berendezéssel megvalósítható az épület fűtése, hűtése és használati meleg víz előállítása. Figyelni kell arra, hogy a hőszivattyú 35-40 °C-os fűtési meleg vizet tud előállítani, a hűtővíz hőfoka 15-18 °C. A leggazdaságosabb, és a legjobb komfort érzetet előidéző megoldás a falfűtés szükség esetén mennyezetfűtéssel kiegészítve. A hőszivattyú egész évben képes közvetlen módon kiaknázni a Nap energiáját, nincs környezet szennyező hatása, biztos energiaforrás a Föld hője. A Hazánkban több típusú hőszivattyú közül lehet választani, egyes típusok tudnak fűteni-hűteni, és HMV -t előállítani, mások csak fűteni, és HMV -t előállítani. A hőszivattyús rendszer beruházási költsége 2-4,5 m Ft közötti a hő kinyerés módjától függően.
Azt gondolom ezek figyelembe vételével érdemes váltani!!!